Viszonzatlan idézetek

Tudta, hogy kevés asszony képes olyan intenzíven, reménytelenül szeretni, mint ő! Szívesen halt volna a férjéért; kész volt hazudni, mesterkedni, szenvedni érte! Ehelyett büszkén és rezerváltan...

Ha végleg elhagysz, az én életemnek megszűnik az értelme. Ha hagylak elmenni, soha többet nem látlak viszont. De hiába próbálok küzdeni ellene, csak halasztom a halaszthatatlant. Szembeszállok...

Megtaláltam az igazit, de ő nem szerelmes belém, és amíg én az vagyok, addig másnak nem lehet esélye.

Ne adj fel valami fontosat, csak hogy megtarts valakit, aki azt sem képes kimondani, hogy szeret.

Elejtenél? Tán fölemeltél?
Te gyűlölnél? Sose szerettél!
Érinthetetlenebb vagyok
neked, mint hullák, csillagok.

Én szegény bolond,
mit vesződöm itt veled?
Arcod porcelán,
kezed-lábad fa-cövek,
bábú vagy te, semmi más...

Aztán van egy egészen másfajta szerelem, a legkegyetlenebb fajta, amelyik szinte megöli áldozatait. Úgy hívják: viszonzatlan szerelem! Na, én ennek a szakértője vagyok.

Addig nem szabadulhatok meg tőled, amíg nem adsz olyan választ, amit meg tudok érteni. Ami logikus. Mert az, hogy nem szeretsz, érthetetlen, illogikus és... jogtalan. Honnan van jogod arra, hogy ne...

De - tudjátok-e, hogy mi a magány!
Csak egy tányér az ember asztalán,
csak egy pohár, amelyből inni méreg.
(...)
És mindennap így szólni: mégse jő!
És aki jő is: mégse, mégse ő!...
És ébren várni...

Oldalak

Fontosabb idézet kategóriák

Jog

Bor

F1