Kategóriák: 

Szeretni, kedvelni, bírni Téged,
Annyi, mint rajongani érted.
Mely fogva tart,
Mi örökké tart.
Olyan, mint egy fuvallat,
Mely kisugároz, mint az illat.
Meg-megrohannak az emlékképek,
Elő-elővillannak, mint a klipek.
Elmúlt a nyár, fájdalom,
Tél van, hideg van, fázom.
Hajlékomat még nem zártam be,
Ajtómat még nem csaptam be.
Azon bejöhetsz, mint a huzat,
Elrepülne tőle a fájdalom-tudat.
Szemünkben könny csillogna,
A jégvilág felolvadna.
Szerettelek, szeretlek, foglak is szeretni,
Sosem fogok rólad elfeledkezni.
Mert múlt nélkül jelen és jövő sincs,
Az emlék ? ha fáj is ? a legnagyobb kincs.
Csendben ülök hajlékomban,
Gyötrődök fájdalomban.
Megbántottak nagyon mélyen,
De gondolok rád minden éjen.
Tőled egy szó sem hangzott el,
Szólok: már fordulsz is el,
Fejedet is elfordítod,
Kapcsolatot velem nem tartod.
Kezdjük újra-gondoltam.
Ám hiába, csalódtam.
Annyi sem: hűbelebalázs,
Hát elmúlt mélyen a varázs.
Gyászolok. Nem érted fájdalmamat,
Széttépted álmomat!
Szét, szét, szét,
Szét, szét!

Németh Éva