Sírfelirat idézetek

Mindegy, mi voltam: voltam az ami,
Egy hang voltam az Isten énekében
És kár lett volna el nem hangzani.

Síromnál ne hullass könnyeket, nem én fekszem itt, nem haltam meg. Én vagyok a hűs nyári szellő, csillogó hó, folyóparton a kő. Ne gyászolj, töröld le könnyedet, nem haltam meg, e sír engem el nem...

Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt,
Így az idő távlatából, már minden másképp fest,
Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal,
Tele félelemmel, ja, hatalmas falakkal!

Sírfeliratom így lett volna jó:
"Az élet nem volt szelíd hozzá,
S úgy vegyíték az elemek,
Hogy hadban állt az életével,
Melynek során ledőlt."
Míg éltem, nem bírtam a kígyónyelveket
s most a halál...

Öreg fának kidőlt törzse,
Két szép hajtás nőtt belőle.
Új hajtások sok virága,
Emlékeztet a vén fára.

Születtem 1980 - éltem halálomig,
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.

Vándor, ha erre jársz,
itt egy szomorú emléket látsz:
Kicsiny fiút takar e sír -
Lehajtott fejjel idézd fel őt.
Kapott biciklit, kisautót,
Szerető családot, szülőt, nagyszülőt,
Dacolt a veszéllyel,...

Oldalak

Fontosabb idézet kategóriák

Jog

Bor

F1