Fájdalom idézetek

Egyszer ment a tévében egy dokumentumfilm az óriás tintahalakról, megmutatták, hogyan lövelli ki magából a szépiafestéket, amikor meg akar pattanni az ellenség elől. A gyönyörű fekete festék úgy...

Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is...

A széthullott világ fájdalommá és félhomállyá állt össze. (...) Aztán egyszerre iszonyatos, gyomorbavágó fájdalomüvöltés hatolt a fülébe, olyan borzalmas szenvedés kifejezése, amit a legpokolibb tűz...

Elvakult gyűlölet... igen, elvakult gyűlölet. De még egy vak is szíven döfhet valakit véletlenül.

Az emlékeit vesztett fájdalom
néma, sötét órákhoz hasonló,
melyekben nincs madárdal,
csak tücsökciripelés.

Nem kértem életet, nem kértem bánatot, sem szenvedést,
De kaptam eleget, hidd el, mellé félelmet meg rettegést.
Most itt állok, a szellő fúj fülembe síró dallamot,
A könnyek porba hullnak, én meg...

Köszönöm, azt a régi, annak hitt, de sosemvolt és csalfa barátságot, amit viseltettél irántam. Engem elhagytál, mint egy levetett, megunt kabátot.

A szenvedés tűz, amely elégeti a bűnt. A szenvedést tűrő úrrá lesz a tűzön, és diadalmaskodik. Csak a szenvedők győznek.

Aki a világ minden dolgával és eseményével a neki okozott örömnek vagy fájdalomnak adja át magát, az önmagát becsüli túl. Mert a saját öröme és saját fájdalma révén semmit sem tud meg a dologról,...

Ő maga a földön feküdt. Tönkretéve. Szétesve. Felrobbantva. És ha nagy nehezen ismét össze is szedi magát, a szakadások soha többé nem tűnnek el. Örökké érezni fogja őket. Mint a sebeket.

Oldalak

Fontosabb idézet kategóriák

Jog

Bor

F1